London túlélte a 18 éve nem látott hómennyiséget, előzetes számítások szerint a gazdaságnak 1,2 milliárd fontba került a "Snow Day". Ugyanakkor, bár ma sütött a nap, holnaptól ismét számíthatunk havazásra, és akár mínusz 10 fokra is.

A mai újságokat olvasva pedig fény derül a tegnap kommentekben oly sokak által feltett kérdésekre is, amiknek a lényege, hogy miért is omlott össze a metró hálózat, illetve a tömegközlekedés. Válaszok:

- Tegnap 600 járőr volt a bevezető utakon segíteni a autósokat, és 500 sószóró kocsi volt az utakon egész éjszaka! Ez bődületes szám, most jön a lényeg: A probléma abból adódott, hogy a szórt só nem olvad el a mély hóban, és rövid idő alatt nagy mennyiségű hó esett.

- A londoni metró hálózat 45 százaléka van föld alatt! A többi 55 százaléka a vonalaknak "szabad alagutas", azaz nincs befedve. A metrókocsik áramszedője pedig a földön van, nem beszélve a váltókról!

- A legtöbb busz éjszaka főutvonalaktól távol eső buszparkolókban állomásozik, amiket csak kisebb, alsóbb rendű utakon lehet megközelíteni. A Londoni Közlekedési vállalat a teljes úthálózat 5 százalékáért felel csak, a többivel az önkormányzatok küszködtek.

- A legtöbb önkormányzatnak vagy nem volt elegendő, vagy egyáltalán nem is volt hóekés munkagépe, mondván hogy a hóekés gépek csak átteszik a problémát a járdára. (Londonban többségében szük utak, utcák vannak)

Boris Johnson, London főpolgármestere pedig őszinte volt: " ... egyszerűen nem kockáztathattuk meg, hogy a 16 tonnás emeletes buszok a síkos, jeges, havas utakon megcsússzanak, és tragédiát idézzenek elő."

A londoni közlekedési igazgató pedig méginkább az volt: " London nem Vancouver, nem New York, és nem Moszkva. Nekünk csak pár hóekénk van, és nincsenek megfelelő eszközeink a megfelelő mennyiségben 20 évenkénti egyszeri nagy havazáshoz."
 

Paddington  üres vágányok: